Érdeklődések

  Lipp Márta: Tanulmány a veszélyeztetett társadalmi csoportok reintegrálását szolgáló közművelődési modellkísérlet megalapozásához. Szín 5. évf. 3. sz. 2000.   1. A SZEGÉNYSÉG MINT TÁRSADALMI CSOPORT, A HAZAI “UNDERCLASS” SZOCIOKULTURÁLIS JELLEMZŐI.   Kísérletünket egy jellegzetes társadalmi csoportra szeretnénk kiterjeszteni, az immobil és lecsúszott rétegekre, akik bárhonnan jöttek és bármilyen eltérő készültségekkel, nem tartanak semerre, megrekedtek…. Tovább »

              HA A SORS KINYIT EGY AJTÓT     Vajon ha a sors becsuk egy ajtót, tényleg kinyit-e egy másikat, ahogy a közkeletű bölcsesség tartja? Elképzelhető, engem is megvigasztalt már ez a hit nemegyszer. Mégis, többször gondolok a Victor Hugo-i változatra, mely szerint “ha a sors kinyit egy ajtót,… Tovább »

              ÉSZREVÉTLEN                                                                                                                                  ” A virág elhervadt a kert zugában Szebb lett volna, ha látja     valaki?”                                    (Beney Zsuzsa: Tél)     Életünk tanúi vajon valóságosabbá tesznek-e minket? Felfokozzák-e azt, ami amúgy is vagyunk? Szélesebb, vastagabb, magasabb, kerekebb, szóval ilyenebb vagy olyanabb lesz-e valami azáltal, hogy… Tovább »

Érdekesebb, hogy ki a másik, mint hogy ki vagyok én. Azt bogozza ki más, ha érdekli. Az ember magáról is úgy szerezhet új tudást, ha valaki működteti vele szemben, – esetleg mellette, de ez ritkább,- amit róla kibogozott.   Ez összeszedettségre késztet. Hagyom magamra akasztani vagy lerázom, esetleg még vissza is ütök. Ki-ki a maga… Tovább »

AZ EMBER SOKAT TANUL az irodalomból. Tulajdonképpen tanulni csak abból lehet. Iránymutató, helyre teszi a közvetlen élettapasztalatot. Jelzi, hogy mennyire kell komolyan venni, amit az ember már tapasztalt, de jobb szeretne elsiklani fölötte.   Tengelyi László írja, hogy a tapasztalat lényege a „hirtelen-váratlan arculcsapás”, ellentmond a várakozásnak és sokkoló. Ami nem ilyen, az nem „tapasztalat”,… Tovább »

Mindig foglalkoztatott, hogy mit tanulunk egymástól mi emberek, közvetlenül, úgy, hogy teljesen belénk épül, nemcsak a tudás, hanem vele együtt a másik ember, elszakíthatatlanul.   Van úgy, hogy néha egy hülye mondat, amit a másiknak kínunkban mondunk, mert zavarba hoz a nyomorúsága, aztán szinte mankó lesz. Ő kipróbálja, és beválik. És támpont marad hosszú időre,… Tovább »

          Mit tanulunk egymástól, mi emberek?   Mindig foglalkoztatott, hogy mit tanulunk egymástól mi emberek, közvetlenül, úgy, hogy teljesen belénk épül, nemcsak a tudás hanem vele együtt a másik ember elszakíthatatlanul. Nem lehet „dekontextualizálni”.   Van úgy, hogy néha egy hülye mondat, amit a másiknak kínunkban mondunk, mert zavarba hoz a… Tovább »

                      Mindig foglalkoztatott, hogy mit tanulunk egymástól mi emberek, közvetlenül, úgy, hogy teljesen belénk épül, nemcsak a tudás hanem vele együtt a másik ember elszakíthatatlanul. Nem lehet „dekontextualizálni”.   Van úgy, hogy néha egy hülye mondat, amit a másiknak kínunkban mondunk, mert zavarba hoz a… Tovább »

Vannak emberek, akik eltitkolják a tudásukat, nemcsak az információt, hanem a készségeket is. Ez persze félrevezetés, de az okot nem annyira a ravaszság adja, hanem inkább a fürkészés. Ez mellettük szól. És vannak emberek, akik azonnal kinyilvánítják,  amit tudnak. Nem is annyira villogni akarnak,  hanem inkább kapcsolódni, mindenbe beleakaszkodnak. Őket az menti, hogy kiteszik magukat… Tovább »

                                    „Az érdeklődés törékeny érzelem”   Ezt a mondatot Barbara Fredrickson amerikai pszichológus írta, aki egyike annak a pár tudósnak, aki tud valami érvényeset és nemcsak részlegeset mondani az érdeklődésről. Törékenyebb és tünékenyebb, mint a másik három, alapvetőként… Tovább »